Mi a szerencsejáték függőség? Hogyan kezelhető?

A felelős játékfejlesztés és marketing hozzájárulhat a játékok pozitív élményéhez, miközben csökkenti a függőség kialakulásának kockázatát. Például a loot box-ok és más szerencsejáték-szerű mechanizmusok függőséget okozhatnak, ezért a valószínűségeket világosan fel kell tüntetni. A játékfüggőség megelőzésének kulcsa az edukációs programok és a prevenciós stratégiák alkalmazása. Ezek a programok célja, hogy felhívják a figyelmet a túlzott játékhasználat veszélyeire, és megtanítsák a fiatalokat a felelős játékhasználatra. A támogató közösségek gyakran kínálnak különféle programokat és workshopokat, amelyek segítenek a függőknek a problémáik kezelésében, az egészséges életmód kialakításában, és a visszaesés megelőzésében. Az online fórumok és chatcsoportok is fontos szerepet játszanak, lehetővé téve a kapcsolattartást és a támogatást a nap 24 órájában.

Ezek a szerencsejáték-függőség jelei, veszélyei és kezelési lehetőségei

A játékfüggőség, más néven internetes játékzavar, egy viselkedési addikció, melyet a játék feletti kontroll elvesztése, a játék iránti túlzott elfoglaltság és a negatív következmények ellenére történő folytatása jellemez. A kezelés során a tiltás helyett arra kell koncentrálnunk, hogy a játékos hiányosságait fejlesszük. Létezik egy olyan, gyakran csak rossz szokásnak tűnő, valójában azonban súlyos, szinte észrevétlenül kialakuló betegség, amely társadalmi léptékben is lényeges problémát takar.

A kezelés lehetőségei

A függőség kezelésére nincs gyógyszer, de a szorongásos tünetek kezdeti enyhítése céljából, orvosi rendeletre, támogató jelleggel gyógyszeres kezelés is szükséges lehet. A játékfüggőség kezelésében kulcsszerepet játszanak a támogató csoportok és a szakmai segítséget nyújtó intézmények. Az Anonim Szerencsejátékosok (GA) programja egy példa arra, hogyan lehet közösségi szinten segíteni a szenvedélybetegeken.

Ez azonban még mindig nagyon sok embert érinthet, ráadásul sok gyerek és kamasz is küzdhet ezzel a problémával. Amennyiben a szabályos, normáknak megfelelő utakon az emberek nem látnak kiutat a rossz helyzetükből, akkor nem érdeklik őket a normák, a szabályok, de még a racionális megfontolások sem. A magyar lakosság 4-5 százalékát érinti a játékfüggőség, amely a nem szerrel kapcsolatos addiktív zavarok közé sorolható. A felépülés a függőségből soha nem megy egyszerűen, de van segítség, támogató háttér.

A társaság számos módon hozzájárul a betegség kialakulásának megelőzéséhez, kezeléséhez, illetve részt vesz a szükséges tájékoztatási tevékenységben. A kapcsolódó kutatások eredményeit termékei és reklámtevékenysége megtervezése során is figyelembe veszi. A lottózókban országszerte megtalálhatók azok a tájékoztató kiadványok, amelyek a kóros játékszenvedély veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Jellegzetes, hogy a szerencsejáték függők nehezen ismerik fel saját problémájukat, így segítséget sem kérnek, a probléma általában rejtve marad, és csak a legrosszabb, teljesen ellehetetlenült emberek esetei kerülnek napvilágra. Bemutatjuk a szerencsejáték függőség jelentését, tüneteit, okait és a betegséget körbelengő tévhiteket is. A szerencsejáték már egyértelműen inkább a felnőttek asztala, de Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus szerint egyre több fiatal is érintett lehet. Ugyanolyan besorolású betegségnek tekintik, mint az online játékfüggőséget, csak itt komoly anyagi veszteség Online Kaszinók Magyarországon is lehet a következmény.

• A digitális játékok szórakoztató és kikapcsolódást nyújtó jellege könnyen addiktívvá válhat, különösen azok számára, akik hajlamosabbak a függÅ‘ségekre.
• Az iskolákban és a családokban is fontos a nyílt kommunikáció a játékkal töltött idÅ‘rÅ‘l és annak hatásairól.
• Ahogy a számítógépek egyre szélesebb körben elérhetÅ‘vé váltak, játékokat is programoztak a szoftverükbe.
• Ezért fontos itt is az önmérséklet, az, hogy ha valaki játszik, betartson bizonyos – önmaga által megszabott határokat.

Gyakori tünetek a mozgásszervi problémák, az elhízás, és a hiánybetegségek (az alacsony tápértékű nassolnivalók miatt). A többtucatnyi magyarországi iskolában zajló kampány elsődleges célja a szerencsejáték-függőség kialakulásának megelőzése. A kezelést az egyén függőségi szintje, a betegség súlyossága, a tünetek és pszichés (lelki háttér) állapota határozza meg. Sajnos sok esetben a leszokás csak átmeneti, a gyógyulási esély környezetfüggő is, a szenvedélybetegség visszatérhet, ha a beteg olyan közegbe kerül, ahol a függőség tárgya ismét megkísértheti. Nem azon gondolkozik, hogy hogyan spórolja meg következő hónapban az elveszített pénzt; a veszteséget nárcisztikus csapásként éli meg. Abban a hitben él, hogy ő birtokában van a nyerés képességének, és személyes krízisként fogja fel a veszteséget, amit minél előbb vissza akar nyerni.

A szerencsejáték függőség tehát nem egy rossz viselkedési mód vagy káros szokás, hanem egy definiálható és diagnosztizálható mentális probléma. Az immár hét éve indult és azóta is sikeresen működő Játék határokkal program hatékony gyakorlatokat és eljárásokat kínál a játékfüggőség kialakulásának megelőzésére és kezelésére. A felvilágosításnak és szemléletformálásnak köszönhetően kisebb eséllyel jön létre a függőség, a szerencsejáték-betegek pedig érdemi segítséget kaphatnak a gyógyuláshoz. A szerencsejáték-függőség a viselkedési addikciók (szenvedélybetegségek) körébe tartozik, a szerencsejáték-függő életmódja a játszott szerencsejátékok, a nyeremény, a nyereség, a győzelem körül forog. A játékszenvedély hevében jellemző a kontrollvesztés, a külvilág érzékelésének megszűnése. Gyakran vezet súlyos anyagi gondokhoz és életmódbeli problémákhoz, akár a mindennapi élet ellehetetlenedéséhez is.

A dopamin egy neurotranszmitter, ami az öröm, a motiváció és a jutalom érzéséért felelős. Amikor valaki játszik, különösen egy izgalmas, kihívásokkal teli játékot, az agy dopamint szabadít fel. A játékfüggőség kialakulásában a legfőbb rizikófaktor a már meglévő mentális egészségügyi probléma, mint például a depresszió vagy szorongás.

A WHO nemzetközi egészségügyi szervezet 2018-ban javasolta, hogy kezeljék mentális zavarként a videojáték-függőséget. Az ICD nemzetközi betegségadatbázisának 2019-es frissítésével pedig fel is került a listára ez a jelenség. Az online kapcsolatfüggők szociális készségei gyakran korlátozottak, és irreális elvárásokat támaszthatnak a személyes interakciókkal kapcsolatban. Ez sokszor ahhoz vezet, hogy nem tudnak valós kapcsolatokat létesíteni, ami viszont még jobban függővé teszi az egyént a kiberkapcsolataitól. Tanácsadás vagy terápia mindenképpen szükséges ennek a függőségnek a kezelésére és a tartós viselkedési változások biztosítására.

Létezik egy olyan, Magyarországon is sokakat érintő súlyos betegség, amely gyakran csak rossz szokásnak tűnik és szinte észrevétlenül alakul ki. A kóros játékszenvedély eredményes prevenciójához és a gyógyuláshoz ugyanakkor jó esélyt kínál a Szerencsejáték Zrt., az Ökumenikus Segélyszervezet és a Humánum Kft. A függőség kezelése szakember segítségét igényli, szerencsejáték-függőség esetén leginkább a kognitív viselkedésterápia, valamint a csoportterápia hatékony.

Ugyanúgy, ahogy olvasásfüggőnek sem mondjuk azt, aki naphosszat a könyveket bújja. A játékfüggőség lényege a játék feletti kontroll folyamatos vagy periodikusan jelentkező elvesztése. Ez a függőség többnyire, ám nem kizárólag inkább fiatal férfiakra jellemző, és velejárója a kockázatmegítélés zavara. Az internetfüggőség egy tág fogalom, amely egy sor viselkedést és impulzuskontroll-problémát takar, amik az internettel, a személyi számítógéppel vagy a mobiltechnológiával kapcsolatosak. Bár még nincsenek hivatalosan elfogadott kritériumok az internetfüggőség diagnosztizálására, a kutatók a számítógép- és internetfüggőségek 5 alkategóriáját azonosították. Az internetfüggőség létezése sokáig vita tárgya volt, de mostanra a probléma léte már elfogadottá vált, bár még nem szerepel a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének (általános nevén DSM-5) legújabb kiadásában.

A felépülés nem csupán a játék abbahagyását jelenti, hanem egy új, kiegyensúlyozott életvitel kialakítását is. Az első lépést gyakran a családtagok vagy barátok teszik meg, akik észlelik a problémát. Fontos, hogy a környezet támogassa a beteget a rehabilitáció során, hiszen a pozitív megerősítés és a megértés segíthet a gyógyulás folyamatában. Ha arra kérjük a gyermeket, hogy hagyja abba a játékot, kínáljunk fel neki egy alternatív elfoglaltságot, ami kimozdíthatja a gép elől.

A terapeuta nem ítélkezik, hanem empátiával és elfogadással közelíti meg a pácienst. A motivációs interjú (MI) kulcsfontosságú szerepet játszik a játékfüggő személyek kezelésében. A MI egy kliensközpontú, célirányos beszélgetés, amely a változásra való motiváció erősítésére összpontosít. Ezzel szemben a konfrontatív megközelítések gyakran ellenállást váltanak ki.

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) is szoros kapcsolatban áll a játékfüggőséggel. Az ADHD-val küzdő egyének impulzívabbak és nehezebben tudnak összpontosítani, ami hajlamosabbá teszi őket a játékfüggőség kialakulására. A játék gyors üteme és azonnali jutalmai különösen vonzóak lehetnek számukra, ami tovább erősítheti a függőséget. Pszichológiai tényezők is jelentősen befolyásolják a függőség kialakulását. Az alacsony önértékelés, a szorongás, a depresszió, valamint a stresszel való megküzdési nehézségek mind növelhetik a játékhoz való menekülés valószínűségét. A játék egyfajta valóságtól való elszakadás lehet, ahol a játékos kontrollt érezhet a helyzet felett, és sikereket érhet el, ami a való életben esetleg hiányzik.